Az áramfogyasztás zuhanása mutatja, hogy bénítja meg a járvány a gazdaságot. Európa országaiban 2-7 százalékkal esett a villamosenergia-igény a koronavírus-járványra adott válaszok, elsősorban a gazdasági aktivitás gyengülése következtében. Magyarország a kisebb csökkenést mutató országok közé tartozik, itt 3 százalékkal mérséklődött a villamos energia iránti igény. Az első, igazoltan koronavírusos eset ugyan már körülbelül két hónapja felbukkant a kontinensen, de a járvány csupán az utóbbi 10-14 napban bénította meg fokozatosan Európát. Egyelőre a járvány európai terjedésének továbbra is az elején vagyunk, mindenesetre a járványból (legalább is, annak első köréből) már kilábalóban lévő Kína ez irányú tapasztalatai azt sugallják, Európának mély és hosszan tartó visszaesésre kell készülnie a villamosenergia-igény tekintetében is. Januárban és februárban Kínában 8 százalékos volt a csökkenés éves összevetésben, azonban miután a vuhani korlátozások csak január második felében léptek életbe, februárban vélhetően ennél jóval nagyobb lehetett az elmaradás. Figyelmeztető az is, hogy Hupejben még két hónappal a korlátozásokat követően is 30 százalékkal alacsonyabb a villamosenergia-kereslet, mint 2019 hasonló időszakában - hangsúlyozza az adatokat az Európai Villamosenergia Átviteli Hálózat (ENTSO-E), illetve a helyi rendszerüzemeltetők nyomán közlő, neve ellenére nem magyar, Ember klímaügyi elemző központ. A legnagyobb mértékben, 12-12 százalékkal Francia- és Olaszországban zuhant a villamosenergia-igény, de a 10 százalékos spanyolországi csökkenés szintén nagynak mondható. A március 16-22-i heti, a megelőző héthez képest értendő, hőmérsékleti tényezővel kiigazított értékek igencsak jelentősnek számítanak, mivel az ilyen, heti összevetésű adatok jellemzően csak minimális változásokat mutatnak. A mediterrán országokban tapasztalható zuhanás mértéke kétszer akkora, mint a sorban ezek után következő államoké. Olaszországban ráadásul a mostani 12 százalékos csökkenést megelőző héten szintén jókorát, 8 százalékot esett a fogyasztás, vagyis két hét alatt legalább 20 százalékkal zuhant. Az országban már a március 2-8-i héten megkezdődött a folyamat, minden más európai országnál hamarabb. A múlt héten bevezetett újabb korlátozások pedig azt jelenthetik, további iparágak és szolgáltatások aktivitása gyengül, vagyis még tovább olvadhat az olasz áramfogyasztás. Az adatok egybevágnak az olasz A2A nevű közműcég múlt pénteki közlésével is, mely szerint az országban 15 százalékkal esett a villamosenergia-igény a koronavírus-járvány miatt, az északi régióban pedig ennél is nagyobb mértékben, 25 százalékkal. Az egyik legkisebb, 2 százalékos visszaesést mindeddig az Egyesült Királyság produkálta, de hasonlóan alacsony érték áll Norvégia, Finnország és Görögország neve mellett is. Németországban - Magyarországhoz és Dániához hasonlóan - 3 százalékkal mérséklődött a villamosenergia-igény. Megjegyzendő azonban, hogy a hét egyes napjain tapasztalható visszaesés mértékei között jókora eltérések figyelhetők meg. Az összehasonlíthatóság érdekében az elemzés keretében az adatokat az időjárási, pontosabban historikus hőmérsékleti értékekkel is korrigálták. Az alacsonyabb külső hőmérséklet a villamosenergia-igény emelkedése irányába hat, így az elemzők először összevetették a két, szóban forgó hét órás (fővárosi) hőmérsékleti adatait, majd minden, 1 Celsius-fokos eltérés esetén 0,8 százalékkal kiigazították a vonatkozó villamosenergia-igény értéket. Az elektromos fűtőberendezések elterjedtségére tekintettel Franciaország esetében fokonként 2,5 százalékkal korrigálták a keresletet. A hőmérsékleti viszonyok változása heti összevetésben ugyanakkor meglehetősen csekély mértékű volt Európában, kivéve Spanyolországot, ahol mintegy 5 fokkal csökkent az átlaghőmérséklet az előző héthez képest.   Forrás: NRGreport